Tabuk nélkül..

Kicsit olvasgattam ma ,keresgéltem a manó műtétjeire vonatkozó leírásokat .
Megint elkenődtem ,próbálom a dolgok optimista oldalát nézni,hogy egyszer célba érünk,de addig nagyon -nagyon sok és fájdalmas lépést kell megtennünk.
Az hiszem szükségünk lesz bőven lelki táplálékra és segítségre,ahogy a manó nő és teljesedik a kis értelmi neki sok bölcsességre,hogy megértse ,hogy ő picit más mint a többi gyerek .
A sztómától és "hatásaitól" félek leginkább ....
Na ,de muszáj tartanom magam ,mert hosszú út áll előttünk és végig kell járnunk.
De azért néha én is sírok,most is ...........